Rám-szakadék

Sok szakrális hely található erre például a Föld szívcsakrája. Aki már járt visegrádi hegyláncon, érezhette a Rám-szakadék vibrálását a földi tisztító, gyógyító energiák áramlását. Ennek igazolása lehet, hogy Európában a Visegrádi-hegységben itt a legvékonyabb a földkéreg. A GOCE európai műhold adata 2009-ből.

– A dömösi révnél ingyenes. Gyalogosan haladva, a Kossuth Lajos utcát követve a községház elötti parkolóhoz érünk. A patakot átívelő kis hídon át a Duna utcára jutunk amit a Királykúti út folytat. Ezt követően balra a kis hídon át egy régi malom épület mellett folytatjuk utunkat egészen az erdő bejáratáig.
– A Községházánál: 2027 Dömös, Táncsics Mihály út 2. A napi jegy: 1600 Ft. Parkolás után a jelzés szerint a patakon átívelő kis hídon át haladjunk. Rátérünk a Duna utcára amit a Királykúti út folytat. Ezt követően balra a kis hídon át egy régi malom épület mellett folytatjuk utunkat egészen az erdő bejáratáig.
– A templomnál: ugyanúgy fizetős a napi jegy: 1600 Ft. Indulás a Szent István utcán, majd Királykúti út. Ezt követően balra a kis hídon át egy régi malom épület mellett folytatjuk utunkat egészen az erdő bejáratáig.

880-as jelzésű Volánbusz Újpest-Városkapu autóbusz-állomást és Esztergom vasútállomást köti össze. A sofőrnél lehetőség van jegyet venni. A Dömös templom megállónál érdemes leszállni.
Szent István utca, majd Királykúti út folytatása. Ezt követően balra a kis hídon át egy régi malom épület mellett folytatjuk utunkat egészen az erdő bejáratáig.

Budapest-Nyugati és Szob között közlekedő 70-es számú vonal Dömösi átkelés megállóhely, ahonnan révvel van lehetőség átkelni a Dunán.

Rév menetrend: https://dunakanyarrev.hu/rev/index.php?rev=domos

A Kossuth Lajos utcát követve a községház előtti parkolóhoz érünk. Onnét pedig ahogy a jelző tábla is mutatja, egy kis hídon át jutunk a Duna utcára, amit a Királykúti út folytat. A Királykúti út 47. szám alatt érdemes megcsodálni a régi erdészházat.

Tovább haladva, balra a kishídon át egy régi malom épület mellett folytatjuk utunkat egészen az erdő bejáratáig.

Szentfa-kápolna

1885-ben, május első vasárnapján két dömösi kislány libákat terelgetett a falu mögötti mezőn. Amikor letelepedtek egy szép bükkfa alatt, az ég kékre váltott és meglátták Szűz Mária képét a fán a kis Jézussal. Mindkét alakon a Szent Korona volt és glória vette körül őket. Egy nagyobb gyermek futott a faluba(Kosa), és értesítette az idősebb asszonyokat, akik szintén látták a jelenést. A csodafa ezután búcsújáró hely lett. Általában szombaton, este 9-10 óra tájban, teliholdkor lehetett látni. Sokan láttak csillag glóriát a fejük körül, mások csak csillagokat láttak. A kápolna emléket állított a csodafának a kis tisztás mellett.

Egy másik történet szerint

Szűz Mária az évszázadok során sokszor és sok helyen jelent meg a világban. Krisztus születése után az első 1000 évben csupán 24 esetben. A következő kilenc században 375 és a huszadik században minimum 370 alkalommal! A dömösi völgyben 1885. május első vasárnapján két libapásztor gyermek egy fiatal bükkfa alatt éppen reggelijüket fogyasztották. ekkor egyszerre kék fényesség támadt fölöttük. Feltekintvén a fára, annak közepén a Boldogságos Szűz Mária képét látták ragyogni. Jobb karjában a kisded Jézussal, fényes koronával fejeiken. Ez a történés indította el az embereket a dömösi csodafa” zarándoklatához. A jelenésekről beszámolók születtek. Az elmondások szerint volt rá eset, hogy mindennap megmutatta magát a Boldogságos Szűz. Legtöbbször szombat este 9-10 óra között, illetve vasárnap reggel napkelte után. Azonban legtöbben újhold vasárnapján részesültek a csodában. Egy üdvözlő ének is íródott a Dömösi Szűzmáriához. 1886-ban Bartalits Imre budapesti nyomdájában nyomtatásba került:

„Legújabb csoda és két zarándok története és Szűz Mária eredete Dömösön” című kiadvány. Ebben részletes beszámolókat közöl a Mária jelenésekről, csodás gyógyulásokról, valamint a Dömösre zarándokló nép tömegéről. „ .. a nép számát majdnem lehet mondani, mert sokszor 6000 is volt majd 21 napig volt olyan sok látás, hogy messziről is jöttek..” „a szomszéd falvakból pedig minden szombat este seregestől mennek a szent fához Szűz Mária tisztelői ájtatoskodni..” „sőt már távolabbi vidékről is megjelenik egy-egy bucsus seregnyi nép és a mai nap már rendes búcsú-járó hely a dömösi völgy..”

Az út mentén vak, féllábú koldusok árulták szentképeiket, a messzebbről jött emberek sátrat vertek napokig, hetekig.1887. április 23-án este Szabó Mihály alszolgabíró 6 csendőrrel kivágatta a Szentfaként tisztelt bükkfát az éj leple alatt.

(A tett ötletgazdájának falunk akkori plébánosát vélik. Nedeczky Gáspárt, aki valószínűleg megelégelte az ámításokkal, csalásokkal teli tömeghisztériát. )
A további zarándoklatokat betiltották. A tilalom ellenére a hely tisztelete sosem szűnt meg. A hívek később kis kápolnát emeltek a fa mellett, melynek közelében forrás is található.

Minden évben itt kerül megrendezésre a Nagyboldogasszonyi szentmise, amit a helyi plébános mutat be. ( Véleményem: Érdemes elgondolkodni a Szűz Mária kultusz felerősödésének időszakáról. Az 1800-as években végképp szerették volna felszámolni az ősi, „ szent”, pogány helyeket. Források, Szentfák stb. ami a népi emlékezetben fennmaradt, esetleg még szokásokat gyakoroltak a helyiek ezeken a helyeken. Hamar Szűz Mária jelenésekkel fedte le a katolikusegyház, hiszen szemükben ezek pogány területek voltak. Mivel a népi tudatból nem bírták kiírtani, így átkeresztelték őket és beépítették a saját egyházi képükbe. )

Spóner Orsolya gyűjtési munkája.

Sziklafalai néhol meredeken felfelé, máshol pedig befelé dőlve emelkednek. A szakadék mélysége sok helyen meghaladja a 35 métert, míg szélessége helyenként még a 3 métert sem éri el. A sziklamederben folyamatosan csörgedezik a víz, de hóolvadáskor vagy nagyobb esőzések alkalmával ez fel duzzadhat. A túrázóknak az összesen 112 méter szintkülönbséget kell leküzdeniük a szurdokban.

Kaintz György-forrás

Mivel a Szentfa-kápolnától nem messze ered, szokássá vált Szentfa forrásnak is nevezni. 1969-ben az egykori turistáról, Kaintz Györgyről nevezték el. Emlékét és magát a helyet a Kovács-Magyar András Táltos Iskola ápolja. Ezúton is köszönjük! A forrás vizének mennyisége ingadozó. Vize jótékony hatással van a tüdő- és felső légúti megbetegedésekre, asztmára, légúti allergiára.

Mivel egyirányú a túraútvonal, ezért felfelé haladva a Lukács-árok elágazáshoz érkezünk.

Szőke-forrás-völgyi pihenő

Ez egy jól felszerelt pihenőhely, ahol három tűzhely és négy asztal-pad garnitúra található. Emellett van egy terasz is, ahová az eső elől behúzódhatunk. A tűzrakást könnyíti, hogy időnként előre bekészített tűzifa is rendelkezésre áll, de ha elfogy, könnyen találhatunk erdőben. Tűzoltáshoz a Malom-patakból vehetünk vizet. Fogyasztásra pedig ajánlott a Kaintz György-forrás, ami mintegy 600 méterre van Dömös felé.

Tovább a Szőke forrás mentén haladjunk. A Rám-szakadék a Három-forrás-völgyében található.

Erőnlétünket mérlegelve 2 lehetőségünk van:

A sárga turistajelzés mentén a Lukács-árkon keresztül visszatérünk Dömösre. Érintjük a nemrég átadott Rám-szakadék elsősegély és fogadó épületet.
Meglátogatjuk a Ferenczy-sziklát. Tovább haladhatunk a zöld négyzetet követve a Rám-hegyhez. A hegy aljánál faragott táltos kapu vár, innét már csak pár méter a Ferenczy-szikla és a csodálatos kilátás.

Ez a túra négy és fél óra és 12.7km távolság.

Rám-szakadék - Simon Borbála fotói

Simon Borbála fotói

A király és a vadász

A király elhatározta, nagy vadászatot rendez az ország főurainak, nemeseinek Dömösön. Hiszen köztudott volt, hogy a pilisi erdő bővelkedett vadakban.

Rengeteg vendég érkezett. Vadászok és hajtók segítették az eseményt. Köztük volt az a vadász is, aki ügyességével már sokszor bizonyította a királynak, hogy érdemes a fővadászi címre. Így a király oldalán a lovasok élén vezethette a vadászatot. Számtalan vadat ejtettek már el, mikor is egy igazán nemes szarvas, hatalmas aganccsal került az útjukba. Mindeközben hatalmas vihar kerekedett. Zúgott a szél, szakadt az eső, a fák recsegtek-ropogtak így a nemes urak sorra visszafordultak. Fedezékbe vonultak a hajtók is a roppant vihar elől. Már csak a király és a fővadász, kiket elkapott a vadászat heve maradt a szarvas nyomában. Órákig űzték, de nem tudták elfogni a nemes vadat. Egyszer csak hatalmas szökkenéssel átugrott egy nagy hasadékon és eltűnt a szemük elöl. A király még a szakadék előtt megállította lovát, de a vadász lezuhant lováról és a szakadékba esett. A király visszalovagolt a többiekhez és kerestetni kezdte vadászát, akit a zuhogó esőben nem találtak sehol. Eközben a vadász a zuhanás után magához tért. Szerencsére az átázott föld megvédte a sérülésektől, haláltól. Sántikálva botorkált kifelé a szakadékból, ahol az esőtől megduzzadt patak gátolta mozgásában. Sziklák tépték bőrét, ágak szaggatták ruháját, az ég mennydörgött, villámok cikáztak. Úgy érezte most szakadnak rá a hegyek és omlanak rá a sziklák. Félelmében kiabálni kezdett: Segítség! Rám szakad! Rám szakad!! Ezt a kiabálást hallották meg keresői, s így találtak rá. Azóta nevezik ezt a csodálatos völgyet Rám-szakadéknak. (Szilágyi Magdolna elmondása alapján kinek még a nagypapája mesélte a történetet)

Egy másik elmélet szerint:

A régi magyarok a rezet rámnak nevezték, s a hagyomány szerint a Rám-szakadék környékén régi pénzverde volt. Itt található a Pénzverő-árok. Régészeti leletek alapján a pénzverés bizonyított. Feltételezések szerint hamisító műhely működhetett a hegyláncon. Barlangok voltak a legalkalmasabbak erre a célra.

Ferenczy-szikla a Föld szívcsakrája

A Rám-szakadék végigmászása után érdemes ide látogatni követve a zöld háromszög jelzést. A faragott rám hegyi kapun keresztül közelíthető meg. Nevét a magyarországi Kárpát Egyesület egykori háznagya után kapta. A Rám-hegy tetejéről lenyűgöző a panoráma. Talán tényleg itt érezhető a legjobban az energia áramlás avagy kozmikus sugárzás. A legendák szerint Attila, a hun vezér is figyelmet szentelt a pilisi régió szakrális erőinek.

A környék remek szállás lehetőségeinknek köszönhetően a túrát több napossá is alakíthatjuk. Érdemes ellátogatni akár a szomszédos kevésbé forgalmas Pilismarótra is. Pilismarót csodás útvonalai: Hirsch körtúra vagy a Kék Lámpás túra.

„Bármilyen hosszú is egy természetfilm. Bármilyen szép is egy kép, bármilyen csodás is egy-egy leírás, nem hihetjük azt, hogy ez pótolja a személyes élményt. Márpedig ezek a helyek bárki számára könnyen elérhetők. Felkeresésük, felfedezésük – kinek-kinek a maga számára – jószerivel csak elhatározás kérdése.”

– Rockenbauer Pál (Másfélmillió lépés Magyarországon)

Látogassanak el a csodálatos Dunakanyarba!

Ajánljuk a közeli Miklós-deák-völgyi tavakat, a Rám-szakadékot vagy a búbánatvölgyi tavakat. A túra után lazítson kedvesével a fürdődézsában, ami tökéletes testi-lelki feltöltődésre, relaxációra!

Foglalj most

Dátum keresése